Luther Márton: Négy vigasztaló zsoltár Mária magyar királynéhoz 1526. - elfogyott

Termék kódja: AD185
Készleten lévő darabszám: 0
Ár: 0 Ft

Magyar Luther Könyvek 5.

Luther Márton: Négy vigasztaló zsoltár Mária magyar királynéhoz 1526.

Budapest,

 

Luthernek az a műve, amely a négy zsol­tár magyarázatát tartalmazza, egy Előszóból és a négy zsoltár magyarázatából áll. A művet Luther 1526. november 1-jén, télhó estéjén fejezte be. Az előszót „captatio benevolentiae-nak” szánta és egyben indoklásul. A négy zsoltár, amelyet magyaráz, sorrend­ben a következő: 37. 62. 94. és 109. (Részlet Böröcz Enikő tanulmányából)

„A 37. zsoltár azok vigasztalására, akik türelmetlenek amiatt, hogy az istentelenek sok rosszat tesznek és mégis olyan hosszú ideig büntetlenül élnek.

1: »Ne gerjedj haragra a gonoszok miatt, ne irigykedj azokra, akik jogtalanságot cselekszenek«

Mily közvetlen módon ragadja meg és találja el a próféta az emberi szív gondolatát és szünteti meg annak jogosságát ebben a próbára tévő megpróbáltatásban, amikor először mondja: Óh, ember, haragos vagy, meg is van rá az okod, hogy így gondolkozz, mert vannak gonosz emberek és jogtalanságot cselekszenek és sok-sok rosszat, és mégis jól megy soruk annak ellenére, hogy természetes értelem úgy gondolná, hogy itt jogos a harag. De nem így van, kedves gyermek, engedd, hogy a kegyelem, és ne az emberi természet uralkodjon itt, hagyd a haragot és csendesedj el egy kis időre , hagyd őket gonoszat cselekedni, hagyd, hogy jól menjen a soruk, hallgass rám, ez nem fog ártani neked.” 31. old.

 

„A 62. zsoltár

1: »Dávid Zsoltára Jedútunnak: fennhangon énekelve.«

Ez azt jelenti: ezt a Zsoltárt Dávid alkotta, tehát ő rendelte, hogy azt Jedutun és társai énekeljék fennhangon, ahogy Krónikák I. könyvében olvassuk, hogy Dávid elrendelte, hogy énekes magas hangon énekeljen, zengő cimbalmokkal vagy csengettyűkkel, mások pedig mély hangon hárfákkal az arany láda előtt. És ekképpen mindegyik énekkarnak külön Zsoltárt írt és íratott.” 52. old.

 

„A 94. Zsoltár

1: »Uram, megtorlás Istene, ragyogj elő, megtorlás Iste.«

Ez a Zsoltár, ahogy jól megértjük, közös imája Isten minden kegyes gyermekének és a lelki emberek népének minden üldözőjük ellen, úgy hogy azt imádkozhatják az összes kegyes, istenes emberek, legyen azok zsidók, keresztyének, vagy pátriarkák – a világ kezdetétől a világ végéig –, hiszen mindnyájunknak ezt a két fontos üldözést kell elszenvednünk, amelyeket ez a Zsoltár felpanaszol. Így itt vannak először a zsarnokok, akik az Ige miatt erőszakkal üldözik a testet. Másodszor a hamis tanítók, eretnekek és lázadók, akik a lelkeket hazugsággal és képmutatással üldözik. Ezért mi is imádkozhatjuk ezt a Zsoltárt a mi időnkben a pápa, a püspökök, a fejedelmek és urak ellen, akik minket testileg erőszakkal üldöznek az evangélium miatt – és a szektás lelkek ellen, akik minket az Írás hamis, fonák magyarázatával lelkileg üldöznek, ugyanúgy, ahogy a kegyes, igaz zsidók ugyanezt imádkozták a pogányok ellen, akik körülöttük dühöngtek és szüntelenül üldözték őket, és a hamis próféták ellen, akik közöttük voltak és az Írás fonák értelmezésével a népet félrevezették.” 64. old.