Órigenész: A princípiumokról IV. könyv 1–3

Akciós ajánlat
Termék kódja: AD142
Készleten lévő darabszám: 107
Eredeti ár: 800 Ft
Ár: 700 Ft
Megtakarítás: 100 Ft (12%)

 

Hermeneutikai Füzetek 16.

Órigenész: A princípiumokról IV. könyv 1–3

Budapest, 1998

 

A görög egyházatya értekezése, az első keresztény bibliai hermeneutika. Órigenész írásmagyarázatával nem egyszerűen csak túllép elődein, hanem minőségileg újat alkot: az exegézis Órigenésszel válik önálló tudományággá. Elődei vagy azért magyarázták az Írást, mert bizonyos részei szó szerint véve elfogadhatatlanok voltak, vagy azért, hogy saját nézeteiket bizonyítsák. Órigenész egész gondolkodásának középpontjában a Szentírás áll, mely számára mintegy Krisztus első testet öltése. Az Írás, mint Isten szava, logosza azonos Isten Igéjével, a Logosszal. Órigenész itt A Princípiumokról (Az alapelvekről) szóló művének IV. könyvében fejti ki híres elméletét az Írás hármas értelméről: eszerint, amint az ember testből, lélekből, szellemből áll, ugyanúgy a Szentírás is.

Tartalom

A Szentírás ihletettségéről

Hogyan kell olvasni a Szentírást

Mi az oka a Szentírásban lévő homálynak, és annak, hogy egyes részletek szó szerint lehetetlenek vagy értelmetlenek

„Jézus isteni voltának ebben az összefoglaló jellegű bemutatásában, felhasználva a rá vonatkozó prófétai igéket, ezzel együtt azt is bizonyítjuk, hogy Istentől sugalmazottak azok az írások, melyek róla jövendölnek, valamint azok is, amelyek eljövetelét hirdetik, és teljes hatalommal és erővel mondanak tanítást, hatalmukba kerítve éppen emiatt a népekből származó kiválasztást. Ki kell jelentenünk azt is, hogy a prófétai szavak isteni volta és Mózes törvényének szellemi értelme Jézus eljövetelével ragyogott fel. Krisztus eljövetele előtt ugyanis egyáltalán nem volt lehetséges nyilvánvaló bizonyítékokat felhozni amellett, hogy az Ószövetség írásai sugalmazottak. Krisztus eljövetele azonban világossá tette, hogy a törvény és a prófétai könyvek, melyekről azt lehetett feltételezni, hogy nem isteniek, égi kegyelem által íródtak.” 36. old.

„Szerintünk tehát a Szentírás olvasásának és az értelméhez való eljutásnak a módja maguk a szentírási szövegek útmutatása alapján a következő. Salamonnál a Példabeszédekben ezt az utasítást találjuk az írott isteni tanításokkal kapcsolatban: „Te pedig írd fel magadnak ezeket háromszor értelmedbe és tudásodba, hogy igaz szavakkal tudj válaszolni a neked feltett kérdésekre (Péld 22,20–21, LXX). Tehát háromszor kell felírnunk lelkünkbe a szent írások értelmét, hogy az együgyűbb épüljön az Írásnak mintegy testéből (így nevezzük a közvetlen értelmezést), az, aki valamennyire jutott már a fejlődésben, mintegy a lelkéből, a tökéletes pedig (aki olyan, mint akiről az Apostol beszél: „A tökéletesek között azonban bölcsességet szólunk, de nem e világnak, sem e világ mulandó fejedelmeinek a bölcsességét, hanem Isten titkos bölcsességét szóljuk, azt az elrejtett bölcsességet, melyet az Isten öröktől fogva elrendelt a mi dicsőségünkre.” /1Kor 2,6–7/) a szellemi törvényből (vö. Rm 7,14), amely az eljövendő javak árnyékát tartalmazza (vö. Zsid 10,1). Ahogy ugyanis az ember testből, lélekből áll, ugyanúgy az Írás is, mely Isten rendeléséből adatott az emberek üdvözülésére.” 45. old.