Richard R. Briggs: Bölcs bibliaolvasás. Hogyan vegyük komolyan az írást?

Termék kódja: AD359
Készleten lévő darabszám: 469
Eredeti ár: 1.200 Ft
Ár: 900 Ft
Megtakarítás: 300 Ft (25%)

Hermeneutikai Füzetek 36.

Budapest, 2015

 

Hogyan vegyük komolyan az Írást? Ez a könyv arra vállalkozik, hogy választ keressen e kérdésre: mit jelent a bölcs bibliaolvasás? A szerző az olvasás alapvető kontextusaira irányítja a figyelmet: a történelmi, az irodalmi és a teológiai összefüggésekre, illetve a két szövetség közötti hermeneutikai kapcsolatra. Azt vizsgálja, hogy mindezek megismerése mennyiben segítik elő a Szentírás bölcs olvasásáról szóló gondolkodást. Végezetül számba veszi a mai hermeneutikai perspektívákat, melyek elősegítik a bölcs bibliaolvasást. A könyv célja, hogy a Biblia olvasásának kulcskérdéseit árnyalt, konstruktív és érthető módon tárgyalja, anélkül, hogy ezzel a legfontosabb teológiai problémákat leegyszerűsítené.

Dr. Richard Briggs az angliai Durham-i Egyetemen (Cranmer Hall, St John's College) az Ószövetség előadója és a biblikus tárgyak oktatásának koordinátora. Anglikán lelkészi szolgálatra készíti fel a hallgatókat. Egyúttal a durham-i St Giles Church beosztott lelkipásztora. Kutatásai a hermeneutika elméletével és az Ószövetség teológiai értelmezésével foglalkoznak. Jelentősebb könyvei: Words in Action: Speech Act Theory and Biblical Interpretation (Beszédaktus-elmélet és bibliai interpretáció , 2001); Virtuous Reader (Erényes olvasó, Baker Academic, 2010); A Theological Indroduction to the Pentateuch (Teológiai bevezetés a Pentateuch-hoz; társszerkesztő, Baker Academic, 2012). Továbbá számos tanulmányt írt a hermeneutika és a Biblia interpretációja kérdésében.

 

Tartalom:

Rövidítések 

Előszó a magyar kiadáshoz

Előszó az átdolgozott kiadáshoz

Köszönetnyilvánítás

Bevezetés 

Első rész: a Biblia olvasása

1. Keresztény Szentírás: az emmausi út

2. Történeti könyv: a farizeus és a vámszedő

3. Irodalmi mű: Lukács "szép rendben megírt" beszámolója

4. Két szövetség: miért olvassuk az Ószövetséget?

5. Egy ószövetségi példa: Ézsaiást olvassuk

Második rész: a Szentírás teológiai megközelítése

6. A Szentírás ihletettsége és Isten lehelete

7. A Szentírás kánonja és a hit szabálya

8. A Szentírás tekintélye: tanuljunk együtt élni a Bibliával!

Harmadik rész: hermeneutikai nézőpontok

9. Kinyilatkoztatás: leplezetlen szem és leplezetlen szöveg

10. Cselekvés: a Szentírás mint Isten beszédaktusa

11. Átalakulás: ahogy a Szentírás átformálja az olvasót

12. Az élet beszéde és a bölcsesség keresése

Bibliográfia 

Szöveghelyek mutatója 

Tartalomjegyzék

„Talán vannak olyan bibliai könyveink, melyeknek létezett egy teljes, végleges szerzői változata. A Filemonhoz írott levél jó eséllyel ilyen, de gyakoribb az olyan eset, ahol nincs okunk hinni egy végleges, első szövegváltozatban. Az Apostolok cselekedeteinek például legalább két eltérő – bár egymást nagy mértékben átfedő – szövegvariánsa volt forgalomban, az úgynevezett »nyugati« és »keleti« szövegcsoport. Még meredekebb példát idézve: Jeremiás könyve két igen jelentősen eltérő szöveghagyományban maradt fenn, amelyekben merőben más Jeremiás próféciáinak sorrendje. Ezek összességében jelentenek különösebb gondot a teológiai hagyomány fő irányvonala számára. Pontosabban, e problémák igazi tanulsága, hogy megkérdőjelezik azt a meglátást, miszerint a »Biblia ihletettsége« csak bizonyos »eredeti kéziratokra« vonatkozna, de a szöveg későbbi másolataira már nem. 103. old.

 

„Az írott szövegek által végzett aktusok, cselekedetek vizsgálata során legalább ugyanannyi értelmezési lehetőséggel számolhatunk, mint a szóbeli közléseknél. A fenti állításaim az írott szövegekre is vonatkoznak: minden írásos szöveg lehet beszédaktus, de a beszédaktus-elmélet az olyan esetekben érdekes hermeneutikai lehetőség, amikor »erős« beszédaktusokat látunk, és amikor a környező tények e beszédaktusoknak megfelelő, »társadalmi« tények.” 165. old.