Wiczián Dezső: Luther mint professzor

Akciós ajánlat
Termék kódja: AD181
Készleten lévő darabszám: 5
Eredeti ár: 800 Ft
Ár: 400 Ft
Megtakarítás: 400 Ft (50%)

 

Magyar Luther Könyvek 3.

Wiczián Dezső: Luther mint professzor

Budapest, 1996

 

Jelen tanulmány csupán szerény kísérlet és kezdet óhajt lenni ebben az irányban. Luther egyetemi előadásairól s azoknak fennmaradt emlékeiről akar áttekintést nyújtani s ezen az alapon néhány, főleg Luther első előadásaival kapcsolatos problémáról. Luther egyetemi tanári voltát ugyanis reformátori munkásságának értékelésénél el szokták hanyagolni s inkább csak annyiban méltatják figyelemre, hogy Luthert szembeállítsák önmagával: a világmozgalmat előidéző, hősi lelkületű prófétát a hatásában szűkre korlátozott szerény, csendes tudóssal.” (Részlet a Bevezetésből)

Tartalom

Bevezetés

I. Luther mint professzor

1. Előadásai

2. Luther professzori hivatásával összefüggő egyéb munkássága

3. Előadásainak megválasztása

4. Segédeszközei

Előadási módja

II. Luther előadásaival kapcsolatos problémák

1. Luther írásmagyarázati (exegetikai) módszere

2. Luther reformátori fejlődése

3. A héberekhez írt levélről tartott előadás jelentősége

Befejezés

Függelék

Jegyzetek

Irodalom

„Általában véve, Luther első előadásaira rendkívül gondosan észült elő; a legkisebb részletekig kidolgozta mondanivalóját. Idevonatkozólag is helytállónak tarthatjuk azt az asztali feljegyzést, mely szerint prédikációit is szerette előre kidolgozni, mert ha nem volt kész fogalmazványa, úgy ez nagy lelki szorongást okozott neki, még álmaiban is. Ezekben az előadásaiban tehát kora tudományos követelményeinek is megfelelni igyekezett. Későbbi előadásaihoz, a fennmaradt emlékek szerint, már csak csekély preparációkat készített, így aztán részletes írott anyag híján szabadon és meglehetősen bőven beszélt, amint azt a Genesis előadásai alapján készített kiadványokhoz írt előszavában maga is mondja.” 29. old.

„Luther a hagyományos krisztológiai tan főelemeit átvette, úgy Krisztus személyére, mint a Szentháromságon belüli viszonyára nézve. Az óegyházi szimbólumok idevonatkozó tanítása egyáltalában nem volt kétséges számára. Egészen természetesnek tartotta, hogy Krisztus valóságos Isten és valóságos ember; ezt egyszerűen tudomásul veszi, anélkül, hogy bővebben fejtegetné. A kétféle természetet Krisztusban teljes egységben látja: homo Christus – verus deus.” 65. old.