Akció!

Gánóczy Sándor: Valósághermeneutika és bibliaértelmezés

700Ft

Hermeneutikai Füzetek 20. Gánóczy Sándor: Valósághermeneutika és bibliaértelmezés Budapest, 1999 A Szerző munkája hozzászólás Bolyki János és Csanády András (Hermeneutikai Füzetek 13.) tanulmányaihoz. A hermeneutikai dialógus tehát folytatódik: a protestáns teológus és filozófus…

22 készleten

Cikkszám: AD150 Kategória:

Leírás

Hermeneutikai Füzetek 20.

Gánóczy Sándor: Valósághermeneutika és bibliaértelmezés

Budapest, 1999

A Szerző munkája hozzászólás Bolyki János és Csanády András (Hermeneutikai Füzetek 13.) tanulmányaihoz. A hermeneutikai dialógus tehát folytatódik: a protestáns teológus és filozófus párbe­szédéhez olyan katolikus teológus szól hozzá, aki otthonosan mozog Hegel filozófiájában, de számára a „valóság” ennél több, hiszen az immár „krisztusi” és „egyházi” nézőpontból jelenik meg. Bírálata higgadt és mértéktartó s ezért is figyelemreméltó. A nyitottságról és elkötelezettségről egyszerre tanúskodó, a fegyelmezett benső logikával végigvezetett és szépen megírt munkát őszintén ajánljuk minden olvasónak.

Tartalom

A valóság értelmezése Hegelen túl

„Krisztusi” valósághermeneutika

Egyházi valósághermeneutika

„Hogyan kell értelmezést, hogy mi a Bibliában, egy a nép életmódjával »együtt fejlődő Isten személyével« ismerkedünk meg? Igaz: a Biblia több istenképet mutat fel, melyek között egy bizonyos fejlődési viszony is mutatkozik. Például a »seregek Ura« egy archaikus, a »szegények atyja« egy fejlettebb vallásosságnak felel meg. Az első mögött a nép háborús élményei, a második mögött egy szociális társadalmi rend tapasztalatai rejtőznek. De szerintem sehol nem beszél a Biblia egy fejlődő Istenről. Más a kép és más a valóság. Hogy a kettő közötti megkülönböztetést fel tudjuk fogni, arra szolgál a bibliai hermeneutika.” 17. old.

„Hogy mennyire megbecsülte a Názáreti a nőket, az egész magatartásából is ki lehetett olvasni. Ott, ahol a rabbik az írástudók nem engedték meg a nőknek, hogy az Írást tanulmányozzák, és nem vettek fel nőket tanítványaik körébe, ott Jézus kinyitja nekik csoportját. Történelmileg biztosnak vehetjük, hogy voltak női tanítványai is. Talán a leghűségesebbek éppen a tanítványnők voltak. Erre utal, hogy a Jézust követő nők közül többen ott álltak a keresztje alatt is, amikor a férfi-tanítványok nagy része elfutott.” 41. old.

„Ismeretes, hogy Kálvin a kalcedoni dogmának felbecsülhetetlen jelentőséget tulajdonított. A benne foglalt tan számára az emberiség üdvösségét garantálta. Egy kimondottan »hármas struktúrájú« kijelentésben írja: »Amint Krisztust nem lehet részekre tépni, amint Őbenne együtt és egyszerre (simul coniunctim) veszünk, elválaszthatatlanok (inseparabilia esse) egymástól. Akiket tehát Isten a kegyelmébe fogad, azokat egyszersmind (simul) a fiúvá fogadtatás lelkével is megajándékozza.« (Inst. III. 11,6; vö. B29)

Annyiban mondhatjuk a kalcedoni dogmát az Egyház valósághermeneutikai nyilatkozatának, amennyiben ez a tan az egész »creatio continua«-t visszacsatolja a Teremtő megváltó tevékenységére, még ha ezt közvetlenül az emberiség üdvözülésében is látja kifejezésre jutni. Más szóval: Krisztus istenemberi mivolta az Isten emberszeretetének felülmúlhatatlan megnyilatkozása. Biztosíték arra, hogy Isten nem hagyja magára sem az ember fejlődését, sem az emberen kívüli valóság kibontakozását. Amennyiben »Krisztus kettős természetéről« szóló formula az egyetemes üdvösség egy paradigmájának tekinthető, annyiban nagy valósághermeneutikai jelentősége van. Az aztán más kérdés, hogy vajon az 5. század közepén kialakult ontológiai természet-fogalom minden idők krisztológiájára érvényes-e, avagy sem. Szerintem van erre a fogalomra modern alternatíva is.” 69. old.

További információk

Tömeg200 g

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Gánóczy Sándor: Valósághermeneutika és bibliaértelmezés” értékelése elsőként