Northrop Frye: A Biblia igézetében. Esszé, prédikáció, interjú. - elfogyott

Termék kódja: AD44
Készleten lévő darabszám: 0
Ár: 0,00 AFN

 

Hermeneutikai Füzetek 4.

Northrop Frye: A Biblia igézetében. Esszé, prédikáció, interjú.

Budapest, 1994

A világhírű kanadai tudós, Northrop Frye (1912–1991) írásait és az életéről, Bibliáról, hitről vele készült interjúkat tartalmazza a füzet. Életének kevésbé ismert oldalát mutatják be magyar és angol nyelven közreadott prédikációi. A füzet első magyar nyelvű válogatás írásaiból, és egyúttal bevezető a Bibliáról írt, azóta magyarul is megjelent nagyobb műveihez (Kettős tükör, 1996, Európa Kiadó; Az Ige hatalma, 1997, Európa Kiadó) és tartalmazza Northrop Frye könyveinek annotált bibliográfiáját is.

Tartalom

Esszé: Kettős tükör

Prédikáció: Jelzések – Symbols

Íme, minden újjá lészen

Nincsen semmi oly elrejtett dolog

Interjú: Beteljesedett idő (Fabiny Tibor)

Northrop Frye eszméi (rádióbeszélgetés)

Nortrop Frye beszél (D. Cayley) (A Bibliáról; A hitről; Jóbról és a Genezisről)

A Biblia igézetében (S. Correy és D. Anderson)

Frye hite. Beszélgetés Robert Denhammel

„A mindennapi tapasztalatban magunkra mint szubjektívre gondolunk, minden másra mint objektívre. Ugyanakkor hajlunk rá, hogy az objektívet a valóság központjának tekintsük, míg a szubjektívet az illúzió központjának. De belépünk egy színházba, és azt találjuk, hogy a színpadon az illúziót objektívként, érzéki adatként adják elő. Vég nélkül kutathatnánk a színfalak mögött és az öltözőkben anélkül, hogy valóságot lelnénk: bármi van is ott, ami nem a darab, az előtte van a közönségben előidézett légkörben. Ami valóság van, az két illúzió egybeeséséből látszik létrejönni. Így a Viharban Prospero vesz egy csapatnyi embert, akik a valóság olyan alacsony szintjén élnek, hogy az már az illúzió formájának tetszik, megmeríti őket egy másféle illúzióban, mely érzéki csalódásoktól a természeti szellemekig mindent felvonultat, és hazaküldi őket a valóság sokkal magasabb szintjén” 9. old.

A mitikus gondolkodás a legősibb, a gondolkodás legkezdetlegesebb formája. Következésképpen minden nemzedékben felmerül az a téveszme, hogy ezt már kinőtték, de ha valaki megpróbálja levetkőzni, a végén mindig kénytelen rehabilitálni. A mitikus gondolkodásmód olyan metaforikus világot alkot, amelyben potenciálisan minden azonosítható mindennel. Az istenek például nyelvi alapon – metaforák. Legalábbis a kezdetben. Adott a tengeristen, háborúisten, vagy bármi, amelyben két dolog azonosul egy feltételezett személyiségen belül.” 68. old.